9. fejezet: Vita és botrány I.

9. fejezet: Vita é Botrány I.

Délután fél 1. Most ébredtem. Akkor irány a nappali. Elég… furcsa dolog várt. Mindenki ott volt. Christine és Wolfgang a kanapén ültek Gustav a fotelon és mindhárman dühös tekintetüket vetették rám. Elég ijesztő volt. Sandra meg azzal a „sajnálomnemsikerült” nézéssel nézett.

-          Mit csináltál a száddal és hol voltál tegnap este? – Christine kérdőre vont- Tudod, hogy aggódtunk érted?

-          Nem kellet volna. Tommal voltam a városban. – Dühösen ránéztem Gustavra közben

-          Az még nem válasz arra, hogy mit csináltál a száddal.

-          Az edzőteremben voltam. Ott verettem szét magam.

Már nem mondott senki semmit. A konyhában ittam egy kis vizet majd megláttam a másik 3 fiút az asztalnál. ránéztem Tomra utána felmentem a szobámba. Fél óra múlva kopogtattak. Gondoltam Sandra az úgyhogy betessékeltem. de nem ő volt. Gustav állt az ajtóban. Dühös tekintetét rámvetette aztán egyre közelebb és közelebb jött oda nem ért hozzám. Aztán:

-          Mi az, hogy engedély nélkül el mégy, és nem szólsz senkinek?

-          És az milyen, hogy a ház kellős közepén lekapod a barátnőmet, aki most esett át egy nagy traumán? Úgy tudtam nem akarod, hogy idejöjjön.

Ez után a mondat után egy hatalmas pofonnak lettem gazdája.

-          Régen én is doboltam. és volt egy példaképem. –sírok.

-          Na és ki volt az? Dina neked…

-          Te… de úgy látom tévedtem. te soha nem voltál és soha nem leszel az- már semmit nem láttam annyira sírtam.

Lerohanta. Sandra mondani akart valamit, de nem hagytam, hogy elmondja. Billel beszélt vagy nem is tudom nem figyeltem. Gyorsan elrohantam… játszótérre. Futottam, úgyhogy ki voltam fulladva. A kezemet a térdemre raktam közben lihegtem és a földet bámultam ahova piros kis cseppek landoltak. Egy pillanatig nem is értettem és akkor jöttem rá, hogy én vérzek.

-          Dina te vagy az?

Férfihang volt. Jól ismertem ezt a hangot mivel a hang gazdájával jártam egykor. nem rég ugye azt mondtam, hogy Gustav vette el az első csókom azzal igazat mondtam.  ritkán találkoztam vele a munkája miatt.